Várpalotai Unió Torna Egylet csapata és tisztikara

Várpalotai Unió Torna Egylet csapata és tisztikara (1940-es évek)
(Leitner Ferenc fotóarchívumából)

Várpalotán az 1920-as években a jórészt kereskedők által fenntartott Várpalotai Torna Egyletben (VTE) sportolhattak a fiatalok. Itt volt lehetőségük a bányászoknak is testedzésre. Nem titkolták azonban, hogy végső céljuk egy önálló bányász sportegyesület létrehozása. Többször fordultak ezen kérésükkel a  bánya vezetőségéhez, de anyagiak hiányában csak 1927-ben teljesedett kívánságuk. A megvalósulásban szerepet játszott azon körülmény is, hogy megszűnt a VTE városi sportegyesület. A bányászok sportegyesületüket Unio Torna Egyletnek nevezték el, amely önálló alapszabállyal rendelkezett. E nevet az akkori Unió Bányászati és Ipari Rt.-ről kapta, és egyesületi színéül a zöld-fehéret választották. A fenntartáshoz szükséges pénzügyi fedezetet részben a dolgozók tagdíjából, valamint a szénbánya hozzájárulásából, a "Jó Szerencsét!" Olvasókör támogatásából, valamint a rendezvények bevételéből biztosították. Később szénfurvarozásból is sikerült pénzt szerezni éveken át. Ugyanis a bánya iparosai összefogásából egy kiselejtezett teherautót sikerült üzemképessé tenni, amelyet az UTE-nak ajánlottak fel. Ezen jármű számára a bányaigazgatóság elsődleges jogot biztosított szén- és anyagszállításra.

Az alapításkor védnöknek Korompay Lajos bányaigazgatót kérték fel, elnöknek Blazsek Károly bányagondnokot és Homoki Mihály vájárt választották meg. A cigánysori (ma Dankó utca) sportpálya a VTE-től maradt az UTE részére, és az öltöző az ún. "régi bánya" lakótelep egyik házában volt. Talajsüllyedés miatt a harmincas évek közepén a bányatelepen - a raktárépület melletti területen - alakítottak ki sporttelepet. 1939-ben azonban e terület is süllyedni kezdett, és így a 8-as számú főút melletti térséget képezték ki a jelenleg is használatban levő sportteleppé. Ide már tribünt és alája ötözőket is épített a bányavezetőség.

Kezdetben csak labdarúgó szakosztály működött, és három éven át ifjúsági csapattal az MLSZ fehérvári alosztályában szerepeltek. Később már felnőtt jétkosokból álló labdarúgó csapatot (1930) az MLSZ Nyugatmagyarországi Alszövetség II. osztályába nevezték be. Első edzőjük Szelke Ede helybeli vasesztergályos volt 1929-ig, amikor Bankó Gerda vette át a csapat irányítását. Schwarcz-Fekete Andor négy éves edzősködése után az országos hírű sokszoros magyar válogatott Fogl II. Károlyt sikerült edzőnek megszerezni. Ő azonban csak pár hónapig maradt Várpalotán, mivel Bulgáriába szövetségi edzőnek hívták meg. Következő tréner Kutik Kálmán. A következő években az élmezőnyben szerepelt a csapat, mígnem 1937-ben teljesült a régi vágy és a Nyugatmagyar I. osztályába került fel az UTE. Itt gyökeret is vertek és Prém Móricz trénersége idején az NB III. osztályban szerepeltek 1944-ig.
(Csiky Iván: Bányász sportélet Várpalotán 1927-1989. Kézirat. 1. p.)

Várpalotai Unió Torna Egylet labdarúgó csapata

Várpalotai Unió Torna Egylet labdarúgó csapata (1934)
(Leitner Ferenc fotóarchívumából)

A vidéki sportéletünkben ma már jelentékeny szerepet játszó Várpalotai Unió Torna Egylet ... alapítása néhány lelekes sportbarát szívében fogant meg, azzal a céllal, hogy a magyar sportnak józan, egészséges generációt neveljen. Amikor ezzel a jelszóval 1927 őszén megalakult Korompay Lajos bányaigazgató védnöksége alatt, Blazsek Károly elnök és Lengyel György intéző agilis vezetésével, még ugyanaz évben benevezett a Magyar Ifjúsági Labdarúgó Liga székesfehérvári alosztályának bajnoki mérkőzéseibe, ahol a kéfordulós szezonban 16 benevezett csapat közül rövid, de lelkes munkával a 4. helyet tudta kiküzdeni. Ezen eredmény a következő években mindinkább javul úgy, hogy a Torna Egylet ma már ha nem is első, de a 2-3. helyet mindenkor biztosította magának.



A Torna Egylet elnökségét 1930 tavaszán Faller Jenő bányafelügyelő veszi át, ki sok odaadással fárad az Egylet érdekében, s nem téveszti szem elől az Egylet célját, a talán kecsegtetőbb eredményekkel szemben. Vezetése alatt az Egylet lelkes football csapata 1930-ban benevez a Magyar Labdarúgó Szövetség Nyugatmagyarországi Alszövetségébe (Győri kerület, székesfehérvári alcsoport), hol már 1931 tavaszán a kerület 14 csapata közül a 4. helyre küzdi fel magát. A bajnoki mérkőzéseken kívül, nem sajnálva anyagi áldozatokat, az Egylet vezetősége elsősorban fővárosi football csapatokat hozott le a várpalotai pályára, ezzel is kiemelve a tulajdonképpeni célt, hogy a sport inkább szórakoztató test-edzés, mint kis eredményekért küzdő szenvedélyes harc legyen. Emellett évenként a vidék bevonásával atlétikai versenyeket rendez, s úgy ezek, mint az Egylet téli és nyári versenyekkel összekötött sportmulatságai, kedves eseményei Várpalota társadalmi életének.

(Faller Jenő: Az Unió Bányászati és Ipari Rt. várpalotai szénbányászatának ismertetése. Várpalota, 1931. 38-39. p.)