2011. június 9., csütörtök

Nepomuki Szent János Római Katolikus Leányiskola növendékei

Nepomuki Szent János Római Katolikus Leányiskola (Zárdaiskola) növendékei (1910-1918-as évek)
(Leitner Ferenc fotóarchívumából)
2. sorban balról a 3. személy: Báthory Gyuláné (Csaicsner Emília, szül. 1899. november)

Köztudott, hogy Palota és környékének földesura a 19. században a Zichy család volt. Gróf Waldstein Wartenberg János a Zichy Teréziával 1844-ben kötött házassága révén került Palotára. Mint Széchenyi István barátja és eszmetársa, tevékeny egyéniségével a község fejlesztésében is jelentős szerepet játszott.

Második felesége, Kálnoky Adél grófnő kezdeményezésére, az iskolai oktatás javítása érdekében 1875-ben Nepomuki Szent János tiszteletére iskolát, zárdát, kápolnát kezdtek építtetni a mai Szent Imre utcában. Waldstein János 1876-ban váratlanul bekövetkezett halála után Kálnoky Adél megalapította az egyházközségnek épített intézményt, melynek kapuit 1876 őszén nyitották meg. Az iskolaépületben a "páli Szent Vincéről" elnevezett irgalmasrend apácái kaptak elhelyezést, akik az iskolai oktatást, nevelést végezték, illetve a Waldstein által létesített "ispotály" betegeinek gondozását is részben ellátták.

Az iskola átadását követően a régi Csapó utcai (ma Kossuth utca) iskolaépületben a fiúk tanultak, míg az új, úgynevezett zárdaiskolába római katolikus leányok jártak, ahol az elemi iskolai osztályokon kívül internátus is volt a leánynövendékek számára. Az elemi iskola hat osztályát elvégzett lányok ún. ismétlő iskolában (kézimunka iskolában) folytatták tovább az iskolai foglalkozásokat, ahol kötést, horgolást, hímzést, foltozást, stoppolást, fonást stb. tanultak. A bennlakó növendékek zömmel polgárista korúak voltak, akiket az irgalmasrendi nővérek készítettek fel a polgári iskolai tantárgyakból. Mielőtt Várpalotán az állami Polgári Iskola létesült (1926), Veszprémben az Angolkisasszonyok Leánypolgári Iskolájában tettek magánvizsgát a lányok.

A karácsonyi időszakban misztériumjátékokat, betlehemes színdarabokat adtak elő az iskolások, február végén műsoros teadélutánokat tartottak, ahol vallásos és hazafias tárgyú nevelést szolgáló műsorszámok hangzottak el. Minden gyermek számára élmény volt május végén a Madarak és fák napja, amelyet a cseri erdőben, a szabad levegőn töltöttek el ünnepléssel és játékos vetélkedővel. A 9-12 éves lányok részére Szívgárda alakult, melynek célja a vallásos életre nevelés, s a Szűzanya tiszteletén keresztül a szülők iránti tiszteletre és a szeretetre igyekeztek fogékonnyá tenni a gyermekek lelkét. A nagyobb lányok a Mária Társulat tagjai közé kérhették felvételüket, ahol karitatív munkát végeztek.
(Pacsuné Fodor Sára: A várpalotai iskolák története (A legrégibb időktől 1948-ig). Veszprém, 1991. című helytörténeti kiadvány alapján)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése